Keressen minket bizalommal:
+36 30 757 6… MUTAT       szechenyi.medical@buda… MUTAT
Mozgásszervi Tudástár Kisokos

Bizonyára a legtöbben ismerjük azt az érzést, amikor valami változást észlelünk a mozgásunkban, vagy észrevesszük, hogy fájdalmas némely mozdulat, és nem tudjuk, hová is forduljunk segítségért, gyógyulásért. A panaszok lehetnek mozgásbeszűkülés, ízületi helyzetérzékelés romlása vagy fájdalom.

 

Összegyűjtöttünk most pár olyan információt, amely segítségére lehet, iránymutatást ad, milyen szakorvost mikor érdemes felkeresni vagy milyen terápiás program csomagot, balneológiai kezelést érdemes igénybe venni. Közérthetően, szakorvosaink közreműködésével.

 

Ne felejtse el, hogy ez nem helyettesíti a szakorvossal való konzultációt.

1. Mit értünk mozgásszervi megbetegedésen?

A mozgásszervi betegségek azoknak a betegségeknek a csoportja, melyek az izmokat, csontokat, inakat és ízületeket érintik.

2. Mozgásszervi betegségek főbb csoportjai:

  • Gyulladásos kórképek (arthritisek). A gyulladás általános tünetei közé tartozik a duzzanat, vörös színelváltozás, fájdalom, funkció kiesés, melegség. Az ízületi gyulladásokat is kísérhetik ezen tünetek együttese, de sok esetekben csak a duzzanatot, fájdalmat és funkció kiesést tapasztaljuk a látható jelek közül, ilyenkor a pontos diagnózis megállapításához ilyenkor a speciális laborértékek, képalkotó eljárások is szükségesek lehetnek.

 

  • A degeneratív elváltozások (arthrosisok). Az ízületi porc károsodásával jellemezhető betegségek, melyeket gyakran összetévesztik a névhasonlóság miatt az arthritisekkel. Azonban az arthrosisok nem gyulladásos kórképek, kísérő jelenségük lehet ugyan a gyulladás, de nem ez az okozója az elváltozásnak. A köznyelvben kopásként említett elváltozások leggyakrabban a csípőben, a térdben, a kéz és a gerinc kisízületeiben jelentkeznek. Ezen kórképek kezdetben a mozgás megkezdésekor okoznak fájdalmat ( ún. indítási fájdalom), majd később már terhelésre is, és legvégső esetben akár nyugalomban is jelentkezik a fájdalom.

 

  • Lágyrész betegségek. Az inak, ínhüvelyek, szalagok, nyáktömlők, izmok betegségei. Sok esetekben visszatérő panaszokkal járnak, kezelésekre általában jól reagáló betegségek sorolhatók ide. A fájdalom, nyomásérzékenység, duzzanat, mozgáskorlátozottság általában a vezető tünete ezeknek a kórformáknak.
  • Izmok elváltozásai. Ebbe a csoportba sorolhatóak a legegyszerűbb, leggyakoribb elváltozások, mint a görcs, izomhúzódás, izomszakadás, és a ritka, esetenként gyógyíthatatlan autoimmun eredetű izomgyulladások (myositisek), izomsorvadások (izomdystrophiák) tartoznak. Izomgyengeség, izomfájdalom, láz irányíthatja a figyelmet ezen betegségek gyanújára, megállapításuk a tünetegyüttes mellett speciális laborértékek vizsgálatával történik. Izomszakadás esetén tapasztalható tünetek a fájdalom, a funkciókiesés, esetenként az izom alakváltozása és gyakorta a később jelentkező lilás bevérzés (hematóma) az izomban.

 

  • Csontbetegségek: ezek érinthetik a csontvelőt vagy a magát a csontanyagcserét is. A csontanyagcsere betegségek egyik legismertebbje az angolkór, amely D-vitamin hiányában alakul ki, a csont mineralizációs zavara miatt hajlékony csontokat eredményezve, ma már ritkán fordul elő. A másik legtöbbet emlegetett csontanyagcsere betegség a csontritkulás (osteoporosis) , amely népbetegségnek számít Magyarországon és amelyet „néma kórnak” is neveznek lappangó tünetei, fájdalmatlan kialakulása miatt, jelenlétére sokszor már a csontok törése hívja fel a figyelmet, a típusos helyeken, mint a combnyak, csípőtájék, csukló, csigolyák összeroppanásával, esetleg bordák érintettségével.

 

  • A csontokat is érinthetik daganatos betegségek ezek kialakulhatnak a csontvelőben vagy a csont más állományában (osteosarcoma).

 

  • Léteznek olyan csontelhalással járó kórképek, melyek kifejezetten gyermekkorban jelentkeznek, mint a Schlatter-Osgood betegség vagy a Perthes-kór, de más okokból csontnecrosis felnőttkorban is kialakulhat, ezen kórképek az ortopédia szakterületén belül kerülnek kezelésre.

3. Mi a hasonlóság a reumatológia és az ortopédia között?

Hasonlóságukat az okozza, hogy a tartó és mozgató szervrendszer elváltozásaival foglalkozó két tudományágról van szó. Mind az ortopédus, mind a reumatológus az ízületek, a csontok, az izmok és az inak, valamint a csontvégeket összekötő ízületek és szalagok túlterhelését, megerőltetését, gyulladását, rugalmatlanságát, fájdalmát gyógyítja. Mindkét területhez tartoznak olyan mozgásszervi betegségek, melyek esetén segíthet a balneoterápia, fizikoterápia.

4. Mi a különbség a reumatológia és az ortopédia között?

Az ortopédia a vázrendszer, a csontok, valamint az izmok, inak és szalagok veleszületett, valamint szerzett sérüléseinek, deformitásainak és megbetegedéseinek konzervatív, tehát nem műtéti, valamint műtéti helyreállító sebészeti kezelésével foglalkozó orvosi ág.

 

Ezzel szemben a reumatológia interdiszciplinárisan merít a következő szakágak ismeretanyagából: ortopédia, neurológia, belgyógyászat, fizioterápia, rehabilitáció. A mozgásszervek – gerinc és ízületek – fájdalommal vagy valamilyen működészavarral járó, nem sérülésből származó konzervatív, vagyis nem műtéti kezeléssel dolgozó orvosi ág. A reumatológus a gerinc, a csigolyák, a porckorongok, a csontok, ízületek, és az ízületeket körülvevő és mozgató szalagok, inak, ínhüvelyek, izmok, nyáktömlők, kötőszövetek nem hirtelen fellépő, sérülésből származó, hanem krónikus megbetegedéseivel foglalkozik vagy a sérülések utáni kései rehabilitációba kapcsolódik be.

5. Hogyan döntsem el, melyik szakorvos segítségére van szükségem?

A kérdés eldöntésében a fontos az, hogy meghatározzuk, mi a mozgásszervi panaszunk kiváltó oka.

 

Ízületi fájdalmunk sérülésből adódik? Ha a válasz igen, akkor nagy valószínűséggel ortopéd orvosra lesz szükségünk. Ha a válasz nem, akkor pedig reumatológus.

 

Felsorolunk néhány példát:

 

  • Ha az ízületi fájdalom egy sérülés miatt jött létre, akkor az ok megtalálása ( szalagszakadás, porcsérülés), esetleges műtéti kezelése miatt fontos egy ortopédussal való konzultáció. Ha viszont a sérülés műtét nélkül ún. konzervatív módon kezelhető vagy már a műtét utáni rehabilitációt célozza, akkor felkereshető a reumatológus.

 

  • Általánosságban elmondható, hogy amennyiben nem sérülésből származó ízületi problémája van, mely fájdalommal, ízületi mozgásterjedelme beszűküléssel, duzzanattal jár, legyen szó vállról, bokáról, térdről, csuklóról, könyökről vagy akár csípőről, akkor reumatológushoz érdemes fordulni. Ezek lehetnek olyan krónikusan fennálló ízületi problémák amelyek nem igényelnek műtéti beavatkozást, azonban a tünetek fennállása miatt kezelést igényelnek.

 

  • Előfordulhatnak olyan műtét utáni állapotok, melyek a teljes gyógyulást, funkció elérését célozzák, ebben szintén lehet reumatológus segítségünkre, akár egy csípő vagy térdprotézis, gerincsérv műtét után.

 

  • Van néhány kórkép, melyek jellegzetesen a reumatológia területén ismertek, mint a Bechterew-kór és a reumatoid artritisz.

 

  • Egy reumatológus segíthet abban is, ha derékfájdalommal, idegbecsípődéssel vagy lumbágóval szenvedsz.

 

  • Számos kezelést javasolhat a fizioterápia köréből a befagyott váll, teniszkönyök, golfkönyök, inak-ínhüvelyek problémai esetén.

6. Mivel foglalkozik a reumatológia?

A reumatológia a belgyógyászat azon szakterülete, ami a mozgásszervek megbetegedéseire fókuszál. Ez korosztálytól függetlenül a lakosság közel 70%-át érinti.

 

A reumatológiai elváltozások fájdalmat és merevséget okoznak az izmokban, az inakban, a gerincben és az ízületekben. Tünetek tarthatnak pár napig vagy akár évekig is, kisebb kellemetlenséget vagy súlyos rokkantságot okozva. A fájdalom és mozgásbeszűkülés megszüntetéséhez a panaszokat kiváltó ok kezelése szükséges.

 

  • Ha nem sérülésből származó ízületi fájdalmaink vannak, legyen szó akár vállról, bokáról, térdről, csuklóról, könyökről vagy csípőről, felkereshetünk egy reumatológust.
  • a degeneratív (kopásos) ízületi megbetegedések, amelyek nem igényelnek műtéti beavatkozást, vagy amelyeknél a protetizálás szempontjából fontos, hogy minél később kerüljön sor a műtéti beavatkozás szükségességére (térdartrózis, csípőízületi artrózis).
  • derékfájással, idegbecsípődéssel, lumbágóval szenvedünk, melyet kísérhet lábakba sugárzó fájdalom
  • Bechterew-kór
  • Reumatoid artitisz

 

A reumatológusok azok, akik a gyógyszeres kezeléseken túl a fizikoterápiát, gyógytornát, -masszázst és a fürdőkúrákat is felírják, ha épp arra van szükség ahhoz, hogy panaszaink megszűnjenek vagy enyhüljenek.

 

Fontos, hogy fájdalmak eredete orvosilag tisztázásra kerüljön, ebben sokszor segítenek a képalkotó eljárások, laborparaméterek és a tüneti kép. Az ortopédia és a reumatológia olyan társterületek, melyek sok kórforma esetén összekapcsolódnak. Gyakran a reumatológiai panaszok indító oka egy ortopédiai vagy akár neurológiai, idegsebészeti elváltozás, így az oki terápiához szükséges lehet a társterületek bevonása.

7. Mivel foglalkozik az ortopédia?

Az ortopédia a tartó- és mozgató szervrendszer veleszületett – és szerzett rendellenességeivel, illetve azok kezelésével foglalkozó orvosi szakterület. Az ortopédia jelentése csontokkal foglalkozó tudományág, mely a görög orthopaedia szóból ered. Az ortopédia a tartó- és mozgató szervrendszer (azaz a csont- és izomrendszer) szerzett és veleszületett rendellenességeire és azok kezelésére specializálódott szakterület. Az orvostudomány e területe a csont- és izomrendszer, a végtagok, a gerinc és a járulékos szervek alakjának és működésének helyreállításával, megőrzésével és fejlesztésével foglalkozik, melyekhez gyógyszeres, sebészi és fizikai módszereket egyaránt alkalmaz

 

A mozgásszervi betegségek körébe tartozik:

 

  • a végtagi csontok, ízületek és inak betegsége,
  • az izombetegségek egy része, valamint
  • a gerincoszlop csigolyáinak és a környező lágyrészek elváltozása is.
  • ha akut vagy krónikus térdpanaszaink vannak (Ide tartoznak a kopások, vagy a sérülések miatt kialakuló porcleválások, szalagsérülések.)
  • csípőgondok, legyen szó születési rendellenességből, életmódból vagy életkorból adódó, esetleg sérülés miatt kialakuló panaszokról, fokozatosan romló, terhelésre fokozódó csípő- fájdalmaink vannak.
  • váll- könyök- és csuklófájdalmainkkal (teniszkönyök, impingement-szindróma, befagyott váll szindróma, duzzanatok, sérülések),
  • akut és krónikus gerincelváltozások egy részével is, mint például a porckorongsérv, főképp, ha az már műtétet igényel.

8. Leggyakoribb reumás megbetegedések

A „reumát” általában az időskorral szokták azonosítan,i pedig ez csak néhány fajtájánál van így. Az igazság az, hogy a fiatalabb korosztályt is érinti, és vannak olyan típusai, melyek kifejezetten gyermekkorban jelentkeznek.

 

A reumatológiai megbetegedéseket többféleképpen csoportosíthatjuk: akár kiváltó okok szerint, az érintett ízületek száma szerint egy ízületet, néhány ízületet, sokízületet érintő elváltozásként (mono-oligo-poly), laborértékekben reumafaktor megléte szerint.

 

A leggyakrabban előforduló reumatológiai kórképek csoportosításban:

 

Gyulladásos reumatológiai kórképek

 

  • Reumatoid artritisz
  • Bechterew-kór ( Spondylitis ankylopoetica=SPA)
  • Arthritis psoriatica
  • Krónikus bélbetegségekhez társuló ízületi gyulladás

 

Autoimmun betegségek okozta mozgásszervi elváltozások:

 

  • scleroderma
  • Szisztémás lupus erythematosus
  • Gyulladásos izombetegségek – polymyositis, dermatomyositis
  • Érgyulladás – Vasculitis
  • Sjörgen szindróma

 

Kristály okozta ízületi bántalmak:

 

  • Köszvény okozta ízületi gyulladás

 

Degeneratív jellegű mozgásszervi elváltozások:

 

  • csípőartrózis
  • térdartrózis
  • kéz kisízületeinek artrózisa
  • gerinc kisízületeit, csigolyaközti porckorongokat érintő artrózis, ezek okozta kórképek, discopathia, spondylarthrosis, spondylosis, ezekből adódó ideggyöki tünetek, mint a cervicobraschialgia, lumboischialgia, myalgiák.

 

Lágyrészreumatizmus:

 

  • nyáktömlő gyulladás ( bursitis)
  • Ín,-ínhüvely gyulladások ( tendinitis, tendovaginitis)
  • PHS ( periarthritis humersoscapularis, vagy ebből kialakuló befagyott váll szindróma
  • inak eredési pontjainak bántalma ( enthesopathiák)
  • Dypuytren-kontraktúra
  • Fibromyalgia

 

Csontrendszer betegségei:

 

  • Csontritkulás
  • Csontlágyulás ( osteomalacia)
  • Angol-kór ( rachitis)
  • Paget-kór
  • Csontdaganatok
  • Paget-kór
  • Sudeck szindróma

 

Belgyógyászati betegségek, melyeket kísérhetnek mozgásszervi elváltozások:

 

  • Cukorbetegség
  • Különböző anyagcsere-zavarok ( fehérje-zsír anyagcsere)
  • Endokrinológiai kórképek
  • Hematológiai kórképek
  • Neurológia
  • Rosszindulatú daganatok távolhatásaként

9. A reumatoid artritisz tünetei

Ez a kórkép nem összetévesztendő a sokat emlegetett artrózissal. Ez egy sokízületi gyulladás, melynek eredete nem ismert, örökletes tényezők szerepet játszhatnak kialakulásában, a nőket nagyobb százalékban érint ez a betegség. Az ízületben található ún. synoviális hártya gyulladásával alakul ki a kórkép, ez hosszútávon az ízületi felszín pusztulásához vezet.

 

Mozgásszervi tüneteit gyakran kíséri általános rossz közérzet és láz.

 

Mozgásszervi tünetei:

 

  • Reggeli ízületi merevség, mely lassan (legalább 1 óra elteltével) múlik
  • Egyidejűleg több ízületi régió gyulladása, folyadékgyüleme. Ezek gyakorta a csukló, kéz, boka, térd, könyök.
  • A kéz ízületei mindig érintettek ez a csuklóízület vagy a kéztőízület, közelebbi kézközép ízület
  • A gyulladás szimmetrikusan jelentkezik, érinti a test jobb és bal oldali ízületeit, de nem feltétlenül egyforma mértékben.
  • Bőr alatti reumás csomók jelentkeznek.

 

A diagnózis megállapításához laborvizsgálat szükséges speciális reumafaktor jelenlétének megállapításához, illetve röntgen diagnosztika a radiológiai elváltozások feltárásához.

 

A betegség előrehaladtával jellegzetes deformitások alakulnak ki a kéz ízületeiben (gomblyuk, hattyúnyak deformitás, hüvelykujj deformitása) mellyel a kéz funkció romlik. A többi érintett ízületben kontraktúrák, ízületi mozgásbeszűkülések alakulnak ki, fájdalmak. A reumatoid artritisz az életminőséget negatívan befolyásolja.

10. Arthrosisok

Az arthrosisok degeneratív ízületi elváltozások, melyeknek fő folyamata az ízületi porcfelszín leépülése, pusztulása. Az artrózis gyakran fordul elő teherviselő felszíneken, így a térd és a csípőízületben, illetve inak által áthidalt ízületekben, mint a boka, csukló. Az artrózis kialakulása szerint lehet elsődleges, mely kialakulásában nem játszik szerepet más szervi elváltozás, csupán valamilyen okból az ízület alkotóinak élettani működése változik meg. A másodlagos formában olyan kórképek játszanak szerepet, amelyek jelenléte kedvezőtlenül hat az ízület működésére, mint az ízületi instabilitások, ízületek sérülései, csontvégek, ízületi felszínek eltérései (pl. dysplasias csípő, csípőficam), ízületi porcot károsító gyógyszerek, porcanyagcserét befolyásoló betegségek.

 

A vezető tünet mindegyik formában a fájdalom, mely először egy mozgás kezdetén jelentkező ún. indítási fájdalom, majd később ehhez társul terhelés alatti fájdalom, végül már nyugalomban is fennálló fájdalom. A fájdalmak következtében gyakran alakulnak ki ízületi mozgásbeszűkülések, amelyek az adott ízület mozgását korlátozzák, így a hétköznapi életet is megnehezítik. Az ízületek mozgatásakor gyakran hallható, érezhető a ropogás. Az ízületek környékén meszes felrakódások alakulhatnak ki (oszteofita), melyek jelenléte fájdalmat okozhat az ízületi mozgásokban. Túlterhelésre reagálhat az ízület gyulladással, folyadékgyülemmel.

11. A csontritkulás

A csontritkulás, vagyis az osteoporosis az egyik legveszélyesebb fajtája a reumatológiai betegségeknek. Kialakulásában gyakran olyan észrevétlenül halad előre, hogy erre semmilyen laborparaméter vagy külsőleg észlelhető tünet nem mutat. Életünk első 30-40 évében van lehetőségünk az ún. csúcscsonttömeg elérésére, ez az a maximális csonttömeg, amit egész életünk során felépíthetünk, ebből gazdálkodhatunk. Ebben nagyon fontos szerepe van a megfelelő táplálkozásnak és az olyan mozgásformáknak, amelyeket testsúlyterheléssel, általában álló helyzetben végzünk (séta, futás, gyaloglás) Az életkor előrehaladtával ez a csonttömeg elkerülhetetlenül fogyatkozásnak indul, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mi az a mennyiség, amiből indul ez a folyamat. A csonttömeg fogyatkozása akkor válik szembetűnővé, amikor a csontlebontás meghaladja a csontépítés sebességét. A csontritkulás testszerte minden csontot érint, de típusos helyeken jelentkeznek a törések, mint a csukló, a combcsont vagy a gerinccsigolyák. Csontritkulást idézhetnek elő bizonyos másodlagosan betegségek, mint az anorexia, a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy működési zavar, az autoimmun betegségek, az alkoholizmus, az emésztési zavarok (cöliákia) és egyes szteroidos kezelések is.

 

A betegség legelső érzékelhető jelei a gyakori csonttörések, melyek gyakran a csuklóban, csípőben, csigolyákban történnek. Ilyenkor már akár a csonttömeg 30%-a is eltűnhetett. A gerinc csigolyáiban történő kompressziós csigolyatörések következtében hátfájdalom alakul ki, a hát domború formában rögzül (kifotikussá válik) az alsó bordák akár a medencelapátot is elérhetik, a testmagasság csökken.

12. Milyen betegségek tartoznak az ortopédia területéhez?

Az ortopédus szakorvos végzi az aktív (izomzat) és passzív (csontváz) mozgási szervrendszer szerzett, vagy vele született megbetegedéseinek diagnosztizálását és kezelését.:

 

  • Akut és krónikus térdpanaszok – térdkalács rendellenességek, meniscus sérülések, ízületi kopások, szalagsérülések, ízületi tok heges elváltozásai vagy szabadtest okozta panaszok stb.
  • Ízületek veleszületett rendellenességei – csípőficam vagy rendellenes kinövések, egyéb dysplasiák.
  • Ízületek szerzett elváltozásai, ízületi kopások – artrózisok.
  • Statikai rendellenességek, fejlődési rendellenességek – lúdtalp, gerincferdülés.
  • Felső végtag elváltozásai – teniszkönyök, golfkönyök, alagút szindróma, ínhüvelygyulladások.
  • Vállpanaszok: fájdalmak, duzzanatok, mozgáskorlátozottság – rotátor-köpeny elváltozások, impingement szindróma, befagyott váll szindróma
  • Akut és krónikus gerincelváltozások – derékfájás, lumbágó, porckorongsérv, nyaki, háti gerincszakasz fájdalmai.
  • Idegi eredetű izom és csontbetegségek – neuromuscularis kórképek – a születéskor elszenvedett agykárosodás következményeiként kialakult, mozgásszerveket érintő betegségek, mint pl. a Little-kór.

13. Leggyakrabban előforduló ortopédiai betegségek

  • lúdtalp
  • bütyök
  • kalapácsujj
  • porcleválás, porc felpuhulás
  • meniscus sérülés
  • térdszalagok sérülése (belső, külső, elülső, hátsó szalag)
  • csípő degeneratív betegsége
  • akut gerinc fájdalmak a nyaki, háti és ágyéki részen
  • porckorong kiboltosulás
  • porckorongsérv
  • gerincferdülés
  • vállízület degeneratív betegsége
  • teniszkönyök
  • alagút szindróma
  • ínhüvelygyulladás
  • íngyulladás

Ez a bejegyzés nem felel meg egy orvosi konzultációnak, nem helyettesíti a szakorvosi vizsgálatot. További információ és kérdés esetén forduljon szakorvosához vagy jelentkezzen ingyenes konzultációra a gombra kattintva, telefonon, vagy e-mail-ben: