Mozgásszervi problémák

Megoldások a fájdalommentes mozgásért

Ingyenes konzultáció

Amit a porckorongról tudni kell

A gerinc az emberi test fő tartórendszere, amely biztosítja a test stabilitását, védi a gerincvelőt és lehetővé teszi a mozgékonyságot. A gerincoszlop csigolyatestekből áll, amelyek között porckorongok helyezkednek el. A csigolyák kisízületekkel kapcsolódnak egymáshoz, emellett elülső- és hátulsó szalagrendszer biztosítja az integritását. A porckorongoknak fontos szerepük van a rugalmas mozgás biztosításában és az ütődés csillapításában. Tekintve, hogy a porckorongok felépítése belül kocsonyás magból áll, kívülről rostos kollagén borítással, az őket érő terhelés hatására, -elsősorban a gravitációs erőből adódó nyomásra-, alakváltozással reagálnak. Ezen elváltozásokkal találkozhatunk gyakran a képalkotó diagnosztikák leírásaiban, úgymint: előboltosulás.

A gerincoszlop négy fő szakaszból áll: nyaki gerinc (7 csigolya), mely a fej mozgását és tartását szolgálja, a háti gerinc (12 csigolya), a törzs stabilitását biztosítja, a bordákkal együtt védve a mellkast, az ágyéki gerinc (5 csigolya), mely a legnagyobb terhelésnek van kitéve, a felső test súlyát hordozza, a törzs mozgékonyságát biztosítja, és a farkcsonti szakasz (3-5 összecsontosodott csigolya), mely a medence stabilitását és a test alsó részének támogatását biztosítja.

A gerincoszlop leggyakoribb elváltozásai:

  • Degeneratív elváltozások (kopás, spondylosis): a mozgásszegény életmód, a sok ülés, az asszimmetrikus terhelés hatására a porckorongok idővel veszítenek rugalmasságukból. A leggyakrabban érintett gerincszakasz a nyaki-, és az ágyéki gerincoszlop. Fájdalommal, mozgásbeszűküléssel járnak együtt.
  • Porckorongsérv: ha a kocsonyás anyagú porckorong előboltosulása eléri az ideggyököt, érző-, és motoros funkciókárosodást okozva ezzel (pl. zsibbadás, bizsergés vagy gyengeség a kézujjakban/lábujjakban), porckorongsérvnek nevezzük az előzőekben leírt degeneratív elváltozást.
  • Gerincferdülés (scoliosis): – a gerinc oldalirányú görbülete, amely serdülőkorban kezdődik, gyakran háti fájdalmat, tartáshibát okozva. Vannak másodlagosan kialakuló gerincferdülések, pl. végtaghosszkülönbségből adódóan.
  • Csigolyaösszeroppanás: riasztóan hat olvasni a leleten azt, hogy adott csigolya összeroppant. Ez nem valós törés, általában csontritkulás talaján alakul ki, a hosszanti csontgerendák „megrogynak” a mészszegénység miatt.
  • Törés: főleg baleset következménye.
  • Gyulladásos betegségek (pl. Bechterew-kór) – krónikus gyulladásos folyamat, amely a gerinc mozgékonyságát korlátozza.

Amit a vállízületről tudni kell

A felső végtag a vállízülettel kapcsolódik a törzshöz. A vállízület összetett és mozgékony, ennek köszönhetően a karunkat szinte minden irányban tudjuk mozgatni, ugyanakkor éppen ez a mozgékonyság teszi a vállat érzékennyé a sérülésekre és a gyulladásra.
A vállfájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz, amely bármely életkorban jelentkezhet. A fájdalom miatt a váll mozgása fokozatosan beszűkül, ami a hétköznapi tevékenységek során– például az öltözködés, fésülködés vagy emelés – jelentős kellemetlenséget okoz.

A vállízület leggyakoribb elváltozásai:

  • Rotátorköpeny-gyulladás vagy szakadás – az izmok és inak túlterhelése, elhasználódása miatt. ( A rotátorköpeny négy izomból áll, amely körbeveszi és stabilizálja a vállízületet. Ezek az izmok a lapockáról erednek, és a karcsonthoz tapadnak, így segítik a váll precíz mozgását.)
  • Impingement-szindróma (ütközéses szindróma) – a rotátorköpeny inai becsípődnek a vállcsont és a lapocka közé.
  • Vállízületi gyulladás (arthritis) – lehet kopásos (vállízületi arthrosis) vagy gyulladásos (rheumatoid arthritis) eredetű.
  • Befagyott váll szindróma – az ízületi tok megvastagodása miatt a váll fokozatosan merevvé válik.
  • Nyáktömlő-gyulladás (bursitis) – duzzanattal, mozgásra és fekvésre jelentkező fájdalommal jár.

Amit a csípőízületről tudni kell

Az alsó végtag a csípőízülettel kapcsolódik a törzshöz, kulcsszerepet játszik a mozgásban és a testtartás fenntartásában. Az ízület a combcsont feje és a medencecsont ízületi vápája között elhelyezkedő gömbízület, ebből adódóan több irányú mozgást is lehetővé tesz: hajlítást, nyújtást, távolítást, közelítést és forgatást. Biztosítja a járást, futást, ülésből való felállást és számos mindennapi mozdulatot.
Mivel a csípőízületre a testsúly nagy része nehezedik, nem csoda, hogy a csípőízületi fájdalom az egyik leggyakoribb mozgásszervi panasz.

A csípőízület leggyakoribb elváltozásai:

  • Csípő kopás (arthrozis): a csontvégeket borító porcréteg elvékonyodik, fájdalom, merevség, mozgásbeszűkülés jelentkezik.
  • Csípőízületi gyulladás (arthritis): fertőzés, autoimmun folyamat vagy túlterhelés miatt alakulhat ki.
  • Csípő körüli nyáktömlő-gyulladás (bursitis trochanterica): a csípő körüli nyáktömlők gyulladása, ami főként oldalsó csípőtáji fájdalmat okoz.

A csípőízület egészsége kulcsfontosságú a mozgásképesség és az életminőség megőrzésében.

Amennyiben a csípő megbetegedése olyan mértékű, hogy ortopédiai műtét előtt áll, annak sikerességéhez is hatékonyan hozzájárulhat a fürdőgyógyászati kezeléssorozat.

Amit a térdízületről tudni kell

A térdízület az egyik legnagyobb és legösszetettebb teherviselő ízülete a szervezetnek, amely kulcsszerepet játszik a járásban, guggolásban, lépcsőzésben és minden mozgásban, amely a láb hajlítását vagy nyújtását igényli. Normál séta során a térdízületre nehezedő terhelést a súly és az ízületre ható erők kombinációja határozza meg, ezáltal járás során átlagosan a testsúly 1,5-szerese terhelődik a térdre. (ez egy 70 kg testsúlyú ember esetében 105 kg -t jelent). Gyorsabb járás, vagy lépcsőzés során a terhelés a testsúly 3–5-szöröse, futásnál akár 5–6-szorosa is lehet. Tekintve, hogy a térd folyamatos terhelésnek van kitéve, különösen érzékeny a kopásos és gyulladásos elváltozásokra, illetve a sérülésekre.

A térdízület leggyakoribb elváltozásai:

  • Térdízületi porckopás (arthrosis) – a porc elvékonyodása, ami mozgásra és terhelésre jelentkező fájdalmat okoz.
  • Térdízületi gyulladás (arthritis) – fertőzéses vagy autoimmun eredetű ízületi gyulladás, amely duzzanattal és melegségérzettel járhat.
  • A térd különböző alkotóinak sérülése, mint pl.:
    • Meniscus-sérülés – hirtelen mozdulat vagy sporttevékenység következtében alakul ki, jellemző tünete a térd elakadása, roppanása.
    • Szalagsérülések, amik instabilitást okoznak.

A térd körüli nyáktömlők gyulladása –duzzanattal, fájdalommal jár.

Amennyiben a térd megbetegedése olyan mértékű, hogy ortopédiai műtét előtt áll, annak sikerességéhez hatékonyan hozzájárulhat egy komplex fürdőgyógyászati kezeléssorozat.

Gerincsérv műtét-, protézis beültetés-, egyéb ortopédiai-, és baleseti műtét utáni rehabilitáció

Gerincsérv műtét során a gerincoszlop esetében a csigolyák közötti teret kitöltő porckorongok eltávolítása történik. A kiboltosuló porckorong az ideggyök nyomása miatt okoz heves fájdalmat, érzéskiesést, vagy éppen a lábujjak-, lábfejek mozgatásának a nehézségét (amennyiben az ágyéki gerincoszlopról van szó). A műtét során eltávolított kocsonyás anyagtól felszabadult idegszálnak köszönhetően általában megszűnnek a tünetek, viszont a hegszövet képződés miatt a gerinc mozgásának tökéletessége további kezelést igényel.

Hosszú évek kórállapota előzi meg a protézis beültetést, amikor az ízületi porc már annyira elhasználódott, hogy már a csontvégek közvetlenül egymáshoz érve súrlódnak mozgás közben. A zsugorodott ízületi tok-, szalagrendszerre és a megrövidült  izomzatra kiválóan hatnak az értágító, vérkeringés fokozó kezeléseink. Nagyszerű műtéti előkészítést jelentenek, fokozva a műtét sikerét. Protézis műtétet előkészítő ajánlott program (gyógyvizes medencefürdő, iszap, víz alatti egyéni gyógytorna, UH)

A leggyakoribb ortopédiai műtétek a csípő-, térd-, és vállízületeket érintik. A műtéti beavatkozás után még hosszú folyamat vezet a teljes felépülésig. Fontos a mielőbb megkezdett, szakszerű rehabilitáció, amely biztosítja, hogy az ízület ismét jól funkcionáljon, és a páciens visszatérhessen megszokott mindennapjaihoz.

Protézis beültetést követő korai rehabilitáció során, az első 6 hétben olyan kezeléseket kombinálunk, amik nem teszik szükségessé a vizes közeget, de támogatóan hozzájárulnak a mielőbbi felépüléshez. Műtét után ajánlott száraz terápiás rehabilitáció (az első 6 hétben) (száraz egyéni gyógytorna, orvosi gyógymasszázs, lágylézer terápia, Bemer érterápia)

A műtéti heg teljes gyógyulását követően a mozgástartomány minél tökéletesebb visszanyerése érdekében érdemes az elkezdett rehabilitációt a gyógyvíz és az egyéb hidroterápiás, valamint a száraz egyéni torna kombinációjával a lehető legeredményesebbé tenni. Műtét után ajánlott gyógyvíz terápiás rehabilitáció (az első 6 hét után) (gyógyvizes medencefürdő, víz alatti egyéni gyógytorna, iszappakolás, száraz egyéni gyógytorna)

A baleseti műtétek nagy változatosságot mutatnak, mégis a boka-, csukló-, váll-, combnyak törések utáni felépülés adja a legtöbb esetet.

Kiknek ajánljuk?

Gyógyfürdőnk szolgáltatásait mindazoknak ajánljuk,

akik szeretnének tenni a mozgásszervi egészségük megőrzéséért vagy helyreállításáért – akár meglévő panaszaik enyhítése, akár megelőzés céljából - életkortól és élethelyzettől függetlenül.

Várjuk azokat, akik ülőmunkát végeznek és gyakran érzik a nyakuk, hátuk vagy derekuk feszülését; a rendszeresen sportolókat, akiknek fontos az izmok regenerálódása; a fizikai munkát végzőket, akik fokozott igénybevételnek teszik ki testüket; valamint azokat is, akik stresszes, szellemi terheléssel járó munkát végeznek, és pihenésre, feltöltődésre vágynak.

A fürdő ideális választás akkor is,

ha jelenleg nincs panasza, de fontos számodra a prevenció és a jó közérzet megőrzése hosszú távon.

Szolgáltatásaink ideális kiegészítői lehetnek azok számára is, akik korábban szakrendelésen részesültek mozgásszervi terápiában, és most egy nyugodt, természetesebb környezetben szeretnék fenntartani vagy javítani közérzetüket.

Jelentkezem konzultációra

Terápiás folyamat

1.

Ingyenes konzultáció

Amennyiben felkeltette érdeklődését a Széchenyi Mozgásszervi Centrum, segítünk Önnek eligazodni a különféle terápiák között. Szakorvosi vizsgálatra időpont-előjegyzéssel biztosítjuk, hogy Ön várakozás nélkül juthasson ellátáshoz. A szakorvosi rendelésünk nem beutaló köteles.

2.

Szakorvosi vizsgálat

Időpontra történő előjegyzés után reumatológus vagy mozgásszervi rehabilitációs szakorvosunk fogadja Önt. A vizsgálat egy fizikális vizsgálat, mely az ízületi funkciókat, fájdalmak differenciálását teszi lehetővé. A szakorvosi vizsgálatra a korábbi mozgásszervi-, és egyéb gondozott betegségéről szóló leletekre van szükség ahhoz, hogy a vizsgáló orvos teljes képet kapjon a páciens állapotáról.

3.

Értékelés

A szakorvosi vizsgálaton tapasztaltakat megbeszélik a szakorvossal, hogy milyen mozgásszervi problémával állnak szemben és erre mik a lehetséges kezelési módok. A szakorvos egy terápiás tervet állít össze, ami az Ön állapotának leginkább megfelel.

4.

Egyéni program összeállítása

A szakorvosi terápiás terv alapján készül egy kezelési beosztás, mely egyénre szabott, vagyis, csak azokat a kezeléseket tartalmazza, ami az Ön állapotának, céljainak, idő- és anyagi lehetőségeinek a leginkább megfelel.

5.

Kezelések

A kezelések igénybe vehetők izoláltan, gyógyvíz nélküli terápiákként, mint pl. az orvosi gyógymasszázs, az ultrahang vagy a gyógytorna, ugyanakkor elérhetők gyógyvízzel végzett terápiáink is. A leghatékonyabb kúraösszeállítások a fentiek együttes alkalmazásából állnak, ezek a legkülönfélébb stimulusokkal ható kombinált programok.

6.

Utólagos állapotkövetés

A kúra ideje alatt állapotváltozását figyelemmel követjük, a kúra végén pedig egy szakorvosi kontroll vizsgálat alkalmával újraértékelik az elért eredményeket.

Terápiás programjaink

Rólunk mondták

Írjon nekünk

Stratégiai partnerünk a DOKTOR 24

Testreszabott terápiás csomagok reumatológusok, ortopéd szakorvosok és rehabilitációs szakemberek összeállításában komplex gondoskodást nyújtunk.